Hírek

Egyre veszélyesebbek a magyar háztetők - mutatjuk, mire figyeljen

Az azbesztnek remek tulajdonságai vannak - éghetetlen, masszív, jó hőszigetelő -, ezért is használták különböző iparágakban, többek között az építkezéseknél tetőfedésre. Ma már azonban tilos azbeszttartalmú építőanyagokat használni, például tetőfedésre, mivel az azbeszt rendkívül veszélyes lehet az emberek egészségére. Egy-egy épület életciklusához képest alig több mint 10 éve, 2005-ben lépett érvénybe a teljes azbeszttilalom. Ugyanakkor az azbeszt még jelen van a környezetben, például rengeteg épület tetején. Sok ingatlan tetejét ugyanis azbesztes hullám- vagy úgynevezett síkpala fedi. Ezeket a tetőfedő azbesztes palákat sokáig nem tartották veszélyesnek normál helyzetben, azaz akkor, ha fent vannak a tetőn. Hiszen az egészségre ártalmas azbesztrostok kötött állapotban találhatók meg az anyagban. Az azbesztpala egyébként 10-30 százalékban tartalmaz azbesztet, a nagy része cement, éppen ezért az azbesztrostok nyugalmi helyzetben kevésbé tudnak kiszabadulni a környezetbe. "Az eddig is ismert volt az azbesztszakmában, hogy az azbesztes pala akkor jelenti a legnagyobb veszélyt, amikor szakszerűtlenül kezdik bontani, igaz, a hullám- és a síkpala esetében eltérő a környezetszennyezési kockázat és az egészségkárosodás esélye, mértéke" - mondta el Six Éva, a független laboratóriumokat működtető Wessling Hungary azbesztlaboratóriumának a vezetője. Azonban nem csak akkor lehet baj belőle, ha ha szakszerűtlenül végzik a bontásukat, eltörnek, elporladnak. A Laboratórium.hu cikke szerint ugyanis idéz egy Németországban készült - a Toxcenter.org oldalán megtalálható (német nyelvű pdf dokumentum) - kutatást, amely szerint az azbesztrostok nem csak a szakszerűtlen bontáskor, hanem az elöregedett felületek mindennapos kopása, leegyszerűsítve az időjárás miatt is veszélyesek. Bár az említett kutatás tíz évvel ezelőtt készült, Six Éva szerint az azbesztszakmában az elmúlt időszakban kezdtek el vele komolyabban foglalkozni. Az átfogó kutatás szerint az időjárás (eső, nap, szél, hó) komoly hatással vannak az azbesztpalalemezek állapotára, és igazolták, hogy az időjárás miatt kopnak az azbesztes palák. A kutatások alapján négyzetméterenként 3 gramm azbesztrost kerülhet a környezetbe. Ennek csak az ötöde kerülhet a levegőbe, mert a rostok jelentős részét részét a csapadékvíz lemossa. Az tehát biztosnak látszik, hogy a felületi kopás miatt megnő a környezeti levegő azbesztrost-szennyezettsége, ahogy az is, hogy a tetőben lévő azbeszt sajnos nemcsak a szakszerűtlen bontáskor, hanem a meg nem bolygatott, "normál" állapotában is veszélyt jelenthet. Németországban a felmérések alapján jelenleg közel 1000 négyzetkilométernyi erodálódott azbesztpala található a tetőkön, ez alapján körülbelül 1000 és 3000 tonna közti azbesztrost-mennyiség jut a környezetbe évente, amelyből legalább 200 tonnányi mennyiség kerülhet a levegőbe. Ahogy Németországban, Magyarországon is jelen van az azbesztes palatetők problémája a sík- vagy hullámpalatetőkkel fedett épületek miatt. A síkpala leginkább a családi házakat borítja, illetve középületek falburkoló elemeként is gyakran előfordul, addig a hullámpalát főleg ipari létesítményeken, illetve melléképületeken (tárolókon, garázsokon), valamint válaszfalakként, kerítésként alkalmazták. Magyarországon két gyárban (Selypen és Nyergesújfaluban) több mint 350 millió négyzetméter hullám- és síkpala készült. Azóta számos ingatlanon történt tetőcsere, sok ingatant elbontottak, de még mindig jelentős az olyan épületek száma, amelyeket azbesztes pala borít. Hivatalos adatok hiányában nehéz pontos adatot mondani a tetőkön lévők palák magyarországi mennyiségéről. Tóth Bálint, a tetőfedő-anyagokat gyártó és forgalmazó, a Zala megyei Lentiben cserépgyártóbázist működtető Creaton South Europe Kft. ügyvezetője a Napi.hu-nak azt mondta, hogy tudomása szerint nincs pontos nyilvántartás arról, hány négyzetméteres lehet az azbeszttartalmú tetőfelület Magyarországon. "Csak következtetni lehet az épületek építési évéből és az akkor jellemzően használt tetőfedő anyagok alapján. Körülbelül 100-120 millió négyzetméter azbesztes tetőfelület lehet az országban" - fogalmazott a szakember. A hullámpalát általában raklapnyi alapterületű elemenként annak megsérülése nélkül le lehet szerelni a tetőről, majd egymásra rakni és elszállítani. A síkpalalapoknál azonban bonyolultabb a helyzet, ugyanis ezeket általában szegecseléssel, szögeléssel rögzítik a tetőn, az eltávolításukkor pedig a szögek mellett a palalapok elrepednek, eltörnek. Ilyenkor az azbesztrostok kikerülhetnek a levegőbe, ami már komoly veszélyt jelent a munkát végző munkások és a lakóközösség tagjainak egészségére egyaránt.

MTI
"Az azbesztlapok szakszerű eltávolítása során a felületet folyamatosan nedvesíteni kell, emiatt az azbesztrostok nehezebben kerülnek a levegőbe. A szegeket, szegecseket el kell vágni, az azbesztlapokat pedig egészben levenni a tetőről, és már ott helyben becsomagolni, légmentesen elzárni a környezettől" - tanácsolta Six Éva. Nem véletlen, hogy amint az azbeszt lekerült a tetőről, jogilag azonnal veszélyes hulladéknak minősül. Az azbesztpalabontást éppen ezért kötelező bejelenteni a hatósághoz, annak szakszerű elszállításához és tárolásához pedig erre szakosodott cég segítségét kell igénybe venni. A palatetők bontása tehát eleve veszélyes művelet, de a már említett német tanulmány szerint azonban az időjárás miatti kopás bontás nélkül is veszélyessé teszi a palatetőket.

Miért ennyire veszélyes az azbeszt?

Ha a tüdőbe kerül, akkor visszafordíthatatlan szövetburjánzás okozhat. Aki pedig jelentősebb mennyiségű azbesztport lélegzik be, azoknál kialakulhat az azbesztózis, a mezotelióma és a tüdőrák is. Mivel ezen betegségek lappangási ideje akár 20-25 év is lehet, sokáig nem lehetett tudni, hogy az azbeszt ilyen mértékben veszélyes az egészségre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint az azbeszt miatt évente 20-30 ezer ember betegedik meg az Európai Unióban, és még nem érte el a csúcsértéket. Az EU-ban 2030-ig várhatóan több mint 300 ezer ember fog meghalni az elsősorban az azbeszt miatt kialakuló mezotelióma következtében.

Az Európai Bizottság által készített azbesztveszélyekről szóló összefoglaló (pdf) szerint az azbeszt puszta szemmel láthatatlan, nagyon apró szálak formájában szétterjed a levegőben. Az azbesztszálak belégzése okozhatja a már említett betegségeket, az azbesztózist, a tüdőrákot és a mezoteliómát. Az azbesztózis súlyosan akadályozza a légzést, és közvetett módon halált okozhat. A tüdőrák az esetek megközelítőleg 95 százalékában halálos kimenetelű. Az azbesztózis következményeként is kialakulhat tüdőrák. A mezotelióma nem gyógyítható, és általában a diagnózis felállítását követő 12-18 hónap alatt a beteg halálához vezet.

A cikket a napi.hu készítette.

---------------------------------------------------------------------------

Új elnök a Magyar Azbesztmentesítők Szövetségének élén.

2017-05-18

Hanvai Zsombort választották elnöknek a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége (MASZ) 2017.05.05.-i tisztújító közgyűlésén, az alelnök Czap Zoltán és Six Éva lett, míg a felügyelőbizottság elnöke Zellei János, a szövetség űgyvivője pedig Csernella Ágnes maradt.

Az új elnök az Ignis Értékmentő Kft. ügyvezetője, amely a MASZ egyik alapító tagja. A szakember 2004-ben elsők között kezdett azbesztmentesítéssel foglalkozni Magyarországon az Országos Széchenyi Könyvtár olvasóterme fölötti kupolatérben lévő azbeszt eltávolításának szervezésével és lebonyolítával, amely az első nagy, széles társadalmi rétegeket érintő azbesztszanálási munka volt Magyarországon. Hanvai Zsombor megválasztása után a Szövetség főbb célkitűzéseiként emelte ki, hogy továbbiakban is mindent meg kell tenni a munkavédelmi előírásokat nem betartó, szakmailag alkalmatlan és a környeztet veszélyeztető azbesztmentesítési tevékenységeket folytatók kiszűrése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a MASZnak még több tájékoztatást kell nyújtania a lakosság, a cégek és hivatalok részére az azbesztszigetelések és azbeszt tartalmú anyagok veszélyire vonatkozóan és fel kell ajánlania a legjobb mentesítési lehetőségeket. Elmondta, hogy a Szövetségnek meg kell találnia az utat és lobbiznia kell az Európai Uniónónál a lakótelepi és társasházi azbesztmentesítési források megteremtése érdekében. Szorgalmaznia kell a továbbá az európai azbesztmentesítési irányelvek hatósági szabályozásba történő integrálását is. Kiemelte még, hogy a hatóságoknál el kell érni, hogy lépjenek fel az illegális azbeszttartalmú veszélyes anyagok lerakásának megakadályozása érdekében!